Karácsony Gergely: Orbán Viktor ma bejelentette a magyar önkormányzatiság kivégzését
Hát akkor ez kész, ennyi volt – így reagált Karácsony Gergely Orbán bejelentésére a Facebookon.
Hát akkor ez kész, ennyi volt – így reagált Karácsony Gergely Orbán bejelentésére a Facebookon.
Orbán Viktor miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) vezetőségével tárgyalt szombat délelőtt a Karmelita kolostorban a gazdasági akcióterv új elemeinek előkészítését célzó konzultációsorozat keretében - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Tegnap a Kossuth Rádiónak adott interjúban beszélt arról Orbán Viktor, hogy ma bejelentést szeretne tenni a januártól érkező új gazdaságvédelmi intézkedésekről.
Az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos több részletet is elárult a vakcináról, részletesen ismertette az egyes vakcinatípusokat. Elmondása szerint jelenleg "platófázisban" van a járvány, a karácsonyi intézkedéseket Orbán Viktor miniszterelnök december 21-én ismerteti majd.
Orbán Viktor gazdaságvédelmi lépéseket vetített előre, melyek januártól lépnek életbe, ma délután döntenek előreláthatólag ezekről, és holnap jelentik be őket. A miniszterelnök a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában arról is beszélt, idén kiskarácsony lesz, de a szenteste talán kicsit lazább járványügyi szabályairól hétfőn a kormányülésen születhet döntés.
Orbán Viktor miniszterelnök a frakcióknak adott viszonválaszában a hazai koronavírus-járványt, a járvány elleni védekezést is érintette, több lényeges szempontból is.
Több aggódó telefont is kaptam az elmúlt napokban az uniós vétóvita kellős közepén, amit Orbán Viktor brit vakcinás kiszólása csak felerősített, miszerint akkor most az uniós kilépés felé haladunk, ha nincs alku az EU-val? „Ugyan, dehogy!” – válaszoltam, arra építve, hogy a kormányfő pragmatikus politikus és tudja, hogy mit kockáztat ezzel. Azt azonban csak az EU-csúcs utáni napokra sikerült összeraknom, hogy pontosan hogyan is zajlott ez a minden eddiginél hevesebb politikai és gazdasági dráma, aminek végső kifutása alapján még inkább úgy látom: rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval.
A koronavírus elleni első adag oltóanyagra december utolsó napjaiban lehet számítani, közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben.
A Portfolio megbízható forrásból úgy értesült, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nagyfokú feszültségek miatt (is) a lengyel kormány nemet mondott a jogállamisági rendelettervezet múlt hétvégi végső írásos szavazásán és részben emiatt a magyar kormány is ugyanezt tette. Ez az elutasító szavazat nem vétót jelent, hiszen a rendelet elfogadásához nem szükséges az egyhangú támogatás, az a magyar-lengyel elutasítás ellenére is hatályba fog lépni 2021. január elsején. Egyébként van logika a magyar és lengyel kormány nemmel szavazása mögött, hiszen így nyílik meg számukra az út ahhoz, hogy hitelesen érveljenek majd a rendelet ellen az Európai Bíróság előtti perben. Ezzel párhuzamosan a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggő rendeletre minden tagállam egyhangú igennel szavazott, azaz írásban is ténylegesen elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye. Hétfőn délelőtt aztán ki is derült, hogy helyt állóak az információink és tényleg megszületett a végső brüsszeli megállapodás a Tanácsban a szóban forgó három rendeletről.
Amint arra a Portfolio már a csütörtök esti vétóalku megszületésekor világosan célzott: valójában nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is. Ez a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.
Hosszú huzavona után került pont a már közel egy hónapja húzódó magyar és lengyel vétóügy végére, ami alapvetően az uniós források felhasználásának jogállamisági kritériumokhoz való kötéséhez kapcsolódó nézeteltérésekből fakadt. A novemberi magyar és lengyel vétó pedig akadályozta a 2021-2027-es uniós költségvetés elindulását és a helyreállítási alap felállítását is. Aztán december 3-án jöttek az első hírek, amelyek a vétóüggyel kapcsolatos megegyezés irányába mutattak, és innen egy hatalmas rali kezdődött el a magyar és a lengyel tőzsdén is, ami tovább folytatódott ezen a héten is, főleg az energetikai vállalatok és a bankszektor részvényei emelkedtek, egészen a tegnapi vétóvitával kapcsolatos konklúzióig. Ezzel a magyar és a lengyel tőzsde volt az elmúlt egy hét legjobban teljesítő tőzsdéje globális értelemben is.
Két videót is közzétett Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán, miután megszületett a költségvetési vétóval kapcsolatos megállapodás. Ezt követően sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben.
Röviddel ezelőtt ért véget annak a napirendi pontnak a tárgyalása a brüsszeli EU-csúcson, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozta és az eredmény az lett, amit már órák óta valószínűsítettünk: a Portfolio megbízható, később hivatalosan is megerősített, információi szerint változtatás nélkül elfogadták az állam- és kormányfők a német kompromisszumos javaslat teljes szövegét, amivel kiegészítik, pontosítják a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Ezért cserébe pedig elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország, így késedelem nélkül el tud indulni a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap felállítása is halad az eredeti tervek útján.
A magyar miniszterelnök szerint elérhető közelségben van a megállapodás a költségvetés és az újjáépítési alap ügyében.
Orbán Viktor hétfői bejelentésének megfelelően a kormány szerda esti rendeletében hosszabbította meg a korlátozó intézkedések időtartamát.
Három főbb elemből áll az a német csomag, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozza és ha ezek alapján születne meg a kompromisszum, akkor az „nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről” – írja a Deutsche Welle lengyel oldala. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.
A kedd esti varsói magyar-lengyel kormányfői egyeztetés után szerdán reggel Angela Merkel német kancellár is küldött egy jelzést a jogállamisági viták miatti költségvetési vétó ügyében a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtti német parlamenti felszólalásában.
Legalább három interjút adott kedd este varsói útja során Orbán Viktor kormányfő és az általa, illetve a lengyel kormányszóvivő, valamint a német Európa-ügyi miniszter által elmondottak összességében afelé mutatnak, hogy a jogállamiságinak nevezetett mechanizmus fókusza, alkalmazási területe szűkülhet. Ez azt jelentené, hogy elképzelhető: a mechanizmus az eddiginél jobban artikulált módon csak az EU-s költségvetéssel összefüggő jogállamisági feltételekre lenne érvényes, így bár tartalmilag és a hatályba lépését illetően nem változna a jogállamisági rendelet, de - akár egy külön deklarációval, értelmező nyilatkozattal - egyértelművé válhat, hogy például migrációs és gender kérdésekben nem indulhat el EU-pénzes szankció, a szankciókat pedig várhatóan majd egyébként is meg lehet támadni az Európai Bíróságon. Mindezek miatt pedig ahogy Orbán Viktor forgalmazott: „centiméterekre” lehetünk attól, hogy elháruljon a magyar és lengyel kormány által a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vétó. Cikkünk megjelenése idején Angela Merkel német kancellár felszólalt a parlamentben és az alábbi következtetéseinkkel teljesen összhangban lévő jelzéseket tett, amleyekről ebben a cikkünkben külön is írtunk.
Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedd este Varsóban, miután lengyel kollégájával tárgyalt.
Elég keménynek tűnnek a magyar és lengyel kormány szempontjából azok a keretek, amelyeket végsőnek szán a német soros elnökség ahhoz, hogy kimozdítsa a patthelyzetből a költségvetési vétó ügyét – derült ki ma délután Michael Roth német Európa-ügyi miniszter szavaiból. Roth jelezte: minden követ megmozgatnak azért, hogy „a következő órákban, vagy napokban” megszülessen a megállapodás. Valószínűleg éppen erről a német keretrendszerről egyeztetnek jelenleg is Varsóban a magyar és lengyel vezetők, miután váratlanul ismét Varsóba repült Orbán Viktor kormányfő.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
